Sokszínűség és céltudatosság

A második alprojekt témája a polgári képzés, elsősorban a különbözőség tiszteletének és elfogadásának kérdései, illetve az arra való nyitottság állnak a középpontjában. Az alprojekt szintén foglalkozik a szociális együtt-létezés témájával, és mint ilyen, céljának tekinti, hogy felkeltse a figyelmet az olyan értékek iránt mint a pluralizmus és az empátia.

---

Az alprojekt mottója:

“Saját kultúránk akkor okozza a legtöbb problémát, amikor más kultúrákból származó emberekkel való kommunikációra kerül sor.”

(BBC Podcast/Beszéljünk az angol nyelvről: Kik is vagyunk mi?

ld. http://www.bbc.co.uk/worldservice/learningenglish/webcast/tae_whoonearth_archive.shtml)

---

Célok:

• Felkelteni a figyelmet arra a tényre, mely szerint a tanulás azt jelenti, hogy felhagyunk a megszokással, új dolgokat és ötleteket megismerve ezáltal
• Szemléltetni, hogy egy probléma vagy téma több, mint egy nézőpontból vizsgálható meg. Az alprojektnek az is célja, hogy felkészítse a tanulókat azon képességük felfedezésére, hogy szándékuk szerint tudják változtatni nézőpontjukat;
• A kommunikációs képesség fejlesztése
• Az empátia képességének fejlesztése
• Az autonómia tanítása (főképpen úgy, hogy döntéshozáskor tartsuk tiszteletben a másik személyt)
• A kritika tanítása – tudatosságot ébreszteni annak meglátására, hogy a szociális környezet sokszínű, és egy személy vagy cselekedet sem lehet pusztán negatív vagy pozitív

---

Célcsoport:

15 éves kortól

---

Felhasznált tananyag:

A Piroska és a Farkas című mese – hogy ráirányítsuk a figyelmet arra a tényre, hogy sok helyzetben nem gondolkozunk kritikusan, és sematikus értékeket tekintünk normálisnak. Bil Keane karikatúrája a „Családi cirkusz” (1979) címen – amely tükörként mutatja az egyik leggyengébb pontunkat, mégpedig azt, hogy az emberek gyakran saját világukba zárják magukat, és ezzel nevetségessé válnak. Ezért választottuk mottónknak: „Saját kultúránk akkor okozza a legtöbb problémát…”

A tanulási folyamat aktív és tanuló-központú. A párban történő és csoportos megbeszélések bevonják a teljes személyiséget a problémába, és lehetőséget adnak a kooperatív tanulásra is. A projektben a tanulás három lépésben/fázisban történik:

1. Bemutatás, a témabevezetése: pl: rendezzük sorba a képeket, beszéljük meg a mesében előforduló hagyományos értékeket (pozitív és negatív szereplők)
2. Gondolatébresztés: miközben a tanulók a farkasz szemszögéből megfogalmazott mesét olvassák, megpróbálnk okot találni arra, hogy miért a farkas ártatlan, és nem Piroska
3. Az új készség/képesség alkalmazása (kritika alkalmazása és szempontváltás): a tanulók kis csoportban egy ismert mesét a negatív hős szempontjából fogalmaznak meg.

---

Eredmények:

• A negatív hős mellet szóló „védőbeszéd”, melyet a tanulók fogalmaznak meg (pl.: Stendhal: Julien Sorel figurája, a törekvő fiatalemberé, aki megpróbál felülemelkedni közönséges származásán tehetsége, kemény munkája illetve némi képmutatás és csalás segítségével, de végül saját szenvedélyei csapdájába esik. Sorelt egyik ismerőse így írja le: “Nem más, mint egy fajankó, egy társadalmi törtető, aki gyenge nőkön élősködik”)
• Egy mindennapi történet kétféle végződéssel a) amikor a tanulók nem képesek átlépni saját tapasztalataik ördögi körén, b) amikor figyelembe veszik a helyzetben érintett másik személyt is.

---

Advertisement